Miért fontos tudni a vércsoportot?
A vércsoport egy olyan öröklött tulajdonság, amit a vörösvérsejtek felszínén lévő molekulák – az úgynevezett vércsoport-antigének – határoznak meg. Ezek alapján minden ember vércsoportja egyértelműen meghatározható, és életünk során nem változik. Az AB0 vércsoport tulajdonság minden testi sejtünkön megjelenik.
A vércsoportot leggyakrabban az alábbi esetekben kell ismerni:
- vérátömlesztés (transzfúzió) előtt,
- műtétre való előkészület során,
- terhesség alatt,
- ritkán személyazonosítás céljából.
Milyen vércsoport-rendszerek léteznek?
- AB0-rendszer (A, B, AB vagy 0)
- Rh-rendszer (pozitív vagy negatív, attól függően, van-e D-antigén)
- Az AB0 és Rh rendszeren kívül vannak más vércsoport-rendszerek. Ezeknek az antigénjei/antitestjei is képesek transzfúziós szövődményt, illetve újszülöttkori hemolitikus betegséget okozni.
Mit kell tudni a vércsoportokról?
A vérben lévő valamennyi sejt védőburokkal rendelkezik, annak érdekében, hogy a sejt belsejében lévő anyagok együtt tudjanak maradni, megfelelő működést biztosítva. Ez a védőburok – idegen szóval membrán – azonban nem sima, hanem a burkot alkotó fehérjék, cukrok és zsíranyagok (lipidek) ágas-bogas, kitüremkedéseket és behúzódásokat tartalmazó külső felszínt hoznak létre. Nos, a sejthártya ezen külső térbeli szerkezetei jelentik a különböző vércsoporttulajdonságokat, amelyek egy adott emberben állandóak, másokkal vagy azonosak, vagy jelentős mértékben különböznek. Fontos tudni azt, hogy ezekből a sajátos ,,kitüremkedésekből”, melyeket a szaknyelv antigénnek nevez, sok százezer található egy-egy sejt felszínén. Belátható, hogy ha vérrel szükséges embertársunkat gyógyítani, akkor csak ugyanolyan, vagy hasonló külső formájú sejteket szabad csak beadni.
A fő vércsoportok
1901-ben, Karl Landsteiner osztrák orvosprofesszor ismertette a legalapvetőbb fő vörösvérsejtcsoportokat, amelyeket azóta leegyszerűsítve – vércsoportoknak nevezünk.
Ugyancsak az ő nevéhez fűződik annak a sajátosságnak a felismerése, hogy ugyanakkor a vérplazmában mindig található egy olyan fehérje (ellenanyag), amely képes arra, hogy az idegen főtulajdonságú vörösvérsejteket elpusztítsa. Ezen első felismerések bebizonyították, hogy az emberi vörösvérsejtek külső tulajdonságaik (antigenitásuk) szerint négy fő csoportra oszthatók:
Az emberi vörösvérsejtek csoportjai
Vörösvérsejtek felszíni tulajdonságának neve (vércsoport) | A vérplazmában lévő ellenanyag neve |
|---|---|
A | anti-B |
B | anti-A |
0 | anti-A, -B |
AB | nincs |
A táblázat alapján világossá válik, hogy akinek A vércsoportja van, az nem képes befogadni a B és az AB tulajdonságú vörösvérsejteket, miután a befogadó szervezet plazmájában természetesen meglévő anti-B fehérje elpusztítja azokat. Ugyanakkor az is sejthető, hogy a 0 csoportú vörösvérsejtek bárkinek beadhatók, miután a plazmában ,,anti-0″ ellenanyag nincsen. Ezzel szemben, az AB-vörösvérsejt tulajdonságú személy szervezete bármely más vörösvérsejtet képes befogadni, mert a plazmája sem anti-A, sem anti-B ellenanyagot nem tartalmaz.
Rh
Bebizonyították, hogy az emberi vörösvérsejtek felszínén nemcsak az előzőekben ismertetett ABO tulajdonságok egyike van jelen, hanem mellettük egy másik is, amit a Rhesus-majom nevéből Rh-faktornak neveztek el. Kiderült, hogy azok a betegek, akiknek vörösvérsejtjei felszínén ez a tulajdonság nem található meg, azaz Rh-negatívak,idegennek tekintik azokat a vörösvérsejteket, amelyek felszínén ez megvan, azaz Rh-pozitívak.
Az Rh-negatív személy ellenanyagot termel a pozitív sejtekkel szemben, és az ismételt vérátömlesztéseknél ez az ellenanyag elpusztítja a bevitt idegen, Rh-pozitív vörösvérsejteket. Az is kiderült, hogy hasonló jelenség játszódhat le a terhességek során. Rh-negatív anya első terhessége során Rh-pozitív magzati vörösvérsejtek juthatnak be az anyába, amelyekre az anya szervezete ellenanyagokat termel, és erre emlékezni fog. A következő terhesség során bejutó magzati sejtek már hamar ellenanyag-termelést indítanak el, ezek pedig elpusztítják a magzati vörösvérsejteket.
A későbbiek során az is kiderült, hogy az ABO- és az Rh-tulajdonság azonosság ellenére még mindig előfordul, hogy a vérátömlesztés során a beteg szervezete egyes véreket továbbra is idegennek tekint, nem fogadja be. Megállapították, hogy a vörösvérsejtek felszínén még további, más tulajdonságok is vannak, melyek egy része „rokonságban” van az elsőnek felismert Rh-tulajdonsággal. Az egyszerű azonosíthatóság érdekében ezen újonnan felismert tulajdonságokat szintén az ABC különböző betűivel nevezték el.
Ennek alapján az Rh pozitív tulajdonságot átnevezték D-tulajdonságnak, hiányát pedig d-tulajdonságnak. Az Rh-család többi különböző tagja a c, C, e, E elnevezést kapta. A nagybetű az erősebb (domináns) tulajdonságot jelenti, azaz külsőleg ez jelenik meg.
További vércsoportok
Az 1950-es évektől kezdődően, ahogy egyre növekedett azon betegek száma, akik ismételten vérátömlesztést kaptak, az is kiderült, hogy az eddigiekben bemutatott vércsoportrendszereken túlmenően a vörösvérsejtek felszínén még további más tulajdonságok is vannak, illetve lehetnek, amelyek az Rh-rendszernél ismertetett módon idegen szervezetbe bekerülve szintén ellenanyag-termelést képesek kiváltani, és a sorozatosan kapott vérátömlesztések után, esetleg a sokadik átömlesztés után váltanak ki szövődményt – vérvizelést, sárgaságot, veseműködési zavart.
Ma már több száz ilyen tulajdonságot ismerünk, vannak közöttük egészen ritkák, ezeket „családi” tulajdonságnak, idegen szóval antigéneknek nevezünk, mások gyakoribbak. Ezen tulajdonságok nevüket rendszerint attól a betegtől kapták, akiknek a vérében először azonosították az adott tulajdonságot.
Az ismételt vérátömlesztések során gyakorlati jelentőséggel bíró egyéb vércsoport-tulajdonságok
A tulajdonság neve | Jelölése |
|---|---|
Kell-Cellano | K, k |
Lewis | Le~, Le” |
Lutheran | Lu’, Lu” |
Duffy | Fy’, Fy” |
MNSs | MNSs |
Kidd | Jk’, Jk” |
Diego | Di’, Di” |
Vel | Vel-1, Vel-2 |
Wright | Wr3, Wr” |
Például a táblázat utolsó sorában szereplő Wr3 tulajdonság rendkívül ritka, átlagosan 100 000 ember közül egynél fordul elő, azaz Magyarországon mintegy 100 honfitársunk hordozza. Nem nehéz belátni, ha egy ilyen beteg ismételt transzfúziókat kap és ezért kifejlődik benne az anti-Wr3 ellenanyag, szinte az ország egész lakosságát át kellene vizsgálni ahhoz, hogy megfelelő tulajdonságú vörösvérsejteket találjunk.
Vércsoportmeghatározás a laboratóriumban
A vörösvértestek felszínén lévő AB0 antigének és az Rh-faktor mellett kötelezően minden esetben a beteg vérkeringésében szabályszerűen megtalálható ABO antigén elleni ellenanyagokat és az előzetes immunizáció hatására esetlegesen megjelenő egyéb vércsoport elleni antitesteket vizsgálják.
A folyamat lépései
1. Vérvétel:
A vért általában a könyökhajlatban lévő vénából veszik le, nem szükséges éhgyomor.
2. Laboratóriumi vizsgálat:
A vizsgálat eredményeként megállapítják a vércsoportot és az Rh-faktort. A végeredmény nyolc lehetséges vércsoport (A+, A-, B+, B-, AB+, AB-, 0+, 0-) lehet. Ritkán előfordul, hogy a beteg vércsoportjának meghatározása csak speciális laboratóriumban lehetséges.
3. Ellenanyagszűrés:
A vizsgálathoz gyakran párosítják az ellenanyagszűrést is, ami további információt nyújt a vércsoporttal kapcsolatban. Ennek ismerete fontos a biztonságos transzfúzióhoz vagy a terhességi szövődmények megelőzéséhez akár szabadon keringő, akár vörösvérsejthez kötött formában.
Mikor van rá szükség?
- Műtét előtt
- Terhesség előtt vagy alatt, hogy kizárják az Rh-összeférhetetlenség (rhesus betegség) kockázatát, figyeljék az esetleges magzati és újszülöttkori hemolitikus betegséget okozó ellenanyagok megjelenését
- Véradáskor
- Szerv- vagy csontvelő-transzplantáció előtt
Miért fontos ez vérátömlesztéskor és várandósság esetén?
Ha valaki olyan vért kap, ami nem összeillő a saját vércsoportjával, az immunrendszer megtámadhatja az idegen vérsejteket. Ez súlyos szövődményt, akár életveszélyes állapotot is okozhat.
Főként terhesség során lehet probléma az Rh-összeférhetetlenség:
- Ha az anya RhD-negatív, a magzat pedig RhD-pozitív, az anya szervezete idegenként ismerheti fel a magzat vörösvérsejtjeit.
- Ekkor ellenanyagok képződhetnek, amelyek megbetegíthetik a magzatot.
- Ez az úgynevezett újszülöttkori hemolitikus betegség, ami súlyossága szerint orvosi beavatkozást is igényelhet.
Szükség van többszöri vizsgálatra?
Bár a vércsoport nem változik meg, előfordulhat, hogy új ellenanyagok (antitestek)jelennek meg a vérben, például:
- előző vérátömlesztés után,
- egy korábbi vagy jelenlegi terhesség hatására,
- szerv vagy szövetátültetést követően.
Ezért bizonyos esetekben ismételt vizsgálat is szükséges lehet.
A szakma szabályai szerint a vércsoportszerológiai vizsgálatoknak a vérvételtől számított érvényességi ideje – a beteg transzfuziológiai előzményeitől függően – 72 óra-1 hét.
Mi történik, ha szokatlan ellenanyag van a vérben?
Ha a vérvizsgálat során váratlan vagy ritka ellenanyagot találnak, a pácienst vagy a várandós nőt az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szaklaboratóriumába irányítják. Ott pontosan kivizsgálják az ellenanyagot, és eldöntik:
- milyen vér adható biztonságosan,
- hogyan készüljenek fel a baba születésére.
IGEN RITKÁN ELŐFORDUL, HOGY AZ ABO- ÉS D-MEGHATÁROZÁSNÁL IS OLYAN PROBLÉMA MERÜL FEL, AMELYNEK A MEGOLDÁSÁRA A LABORATÓRIUMBAN NINCS LEHETŐSÉG, ILYENKOR AZ OVSZ-BE IRÁNYÍTJUK A VIZSGÁLANDÓ SZEMÉLYT.
A VIZSGÁLATRA LABORATÓRIUMUNK NEM KÜLDI TOVÁBB A VÉRMINTÁT, EHHEZ ÚJ VÉRVÉTELBŐL SZÁRMAZÓ MINTA SZÜKSÉGES.