Nőgyógyászati citológia

A nőgyógyászati citológia a méhnyakrák megelőzése céljából végzett szűrővizsgálat. 

Mára már egyértelműen bizonyított, hogy a méhnyakrák kialakulásáért a humán papillomavírus (HPV) bizonyos típusai tehetők felelőssé. A vírus szexuális úton terjed.

HPV fertőzésen a nők 85 százaléka átesik az élete folyamán, de sajnos az esetek egy kis hányadában a méhnyak sejtjeiben kóros elváltozások alakulnak ki, majd ezek kedvezőtlen lefolyás esetén átlagosan 8-10 év alatt rák kialakulását eredményezhetik. 

Citológiai vizsgálat segítségével a daganat kialakulását megelőző sejtelváltozások vizsgálhatóak abban az időszakban, amikor megfelelő kezeléssel a rosszindulatú betegség még teljes biztonsággal megelőzhető. Az idejében elvégzett kezelés sem a későbbi fogamzóképességet, sem a szexuális életet nem befolyásolja.

A nőgyógyászati szakmai kollégium jelenlegi ajánlása szerint évente javasolt nőgyógyászati citológiai vizsgálatot végezni.

A vizsgálat során hüvelyi feltárást végzünk, a méhnyak felszínéről mintát veszünk, erről egy tárgylemezen kenetet készítünk. Ezen preparátumot patológus vizsgálja mikroszkóp segítségével, és egy meghatározott rendszer szerint értékeli a kóros sejtek esetleges jelenlétét, az eltérés súlyosságát.

Korábban a Papanikolaou szerinti értékelés terjedt el, ahol P1 és P5 között értékeljük a keneteket. A köznyelvben még napjainkban is ennek használata terjedt el leginkább.

P1, P2 negatív. 

P4 és P5 lelet citológiai eltérést jelez, mely további kezelést, általában műtéti beavatkozást igényel. 

P3 esetén a citológiai vizsgálat korábbi ismétlése szükséges a patológus javaslata szerint. 

2001-ben hazánkban is bevezetésre került a citológia Bethesda szerinti értékelése, mely kóros eltérések esetén részletes, írásos javaslatot tesz a további teendőket illetően. 

Napjainkban sokat hallani a HPV tipizálás( HPV típusának meghatározása) szerepéről a méhnyakrák megelőzése terén. Hazánkban jelenleg az évente elvégzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat a javasolt szűrési módszer. 

Más országokban három évente HPV tipizálást végeznek, pozitív esetben történik speciális citológiai kenetvétel. 

Véleményem szerint a szűrés eredményessége szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy milyen arányban vesznek részt a javasolt szűrővizsgálatokon, semmint az, hogy melyik módszer szerint végzik a szűrést. Jelenleg Magyarországon a nők kevesebb mint 30 százaléka jelenik meg rendszeresen nőgyógyászati citológiai vizsgálaton, így a méhnyakrák továbbra is a nők vezető daganatos halálokai között szerepel, évente 500 fiatal hölgyet ragad el a betegség.

A méhnyakrák elsődleges megelőzésében hatalmas szerep juthatna a már hazánkban is több mint egy évtizede elérhető HPV elleni védőoltásoknak, melyek széles körű alkalmazásával hosszú távon ezen daganatos betegség  ritkasággá válhatna. Ezek szerepéről egy további posztunkban írunk részletesen. 

Tetszett? Ossza meg ismerőseivel is.

Share on facebook
Facebook
Share on email
Email