A nőgyógyászati citológia a méhnyakrák megelőzése céljából végzett szűrővizsgálat.
Mára már egyértelműen bizonyított, hogy a méhnyakrák kialakulásáért a humán papillomavírus (HPV) bizonyos típusai tehetők felelőssé. A vírus szexuális úton terjed.
HPV fertőzésen a nők 85 százaléka átesik az élete folyamán, de sajnos az esetek egy kis hányadában a méhnyak sejtjeiben kóros elváltozások alakulnak ki, majd ezek kedvezőtlen lefolyás esetén átlagosan 8-10 év alatt rák kialakulását eredményezhetik.
Citológiai vizsgálat segítségével a daganat kialakulását megelőző sejtelváltozások vizsgálhatóak abban az időszakban, amikor megfelelő kezeléssel a rosszindulatú betegség még teljes biztonsággal megelőzhető. Az idejében elvégzett kezelés sem a későbbi fogamzóképességet, sem a szexuális életet nem befolyásolja.
A nőgyógyászati szakmai kollégium jelenlegi ajánlása szerint évente javasolt nőgyógyászati citológiai vizsgálatot végezni.
A vizsgálat során hüvelyi feltárást végzünk, a méhnyak felszínéről mintát veszünk, erről egy tárgylemezen kenetet készítünk. Ezen preparátumot patológus vizsgálja mikroszkóp segítségével, és egy meghatározott rendszer szerint értékeli a kóros sejtek esetleges jelenlétét, az eltérés súlyosságát.
Korábban a Papanikolaou szerinti értékelés terjedt el, ahol P1 és P5 között értékeljük a keneteket. A köznyelvben még napjainkban is ennek használata terjedt el leginkább.
P1, P2 negatív.
P4 és P5 lelet citológiai eltérést jelez, mely további kezelést, általában műtéti beavatkozást igényel.
P3 esetén a citológiai vizsgálat korábbi ismétlése szükséges a patológus javaslata szerint.
2001-ben hazánkban is bevezetésre került a citológia Bethesda szerinti értékelése, mely kóros eltérések esetén részletes, írásos javaslatot tesz a további teendőket illetően.
Napjainkban sokat hallani a HPV tipizálás( HPV típusának meghatározása) szerepéről a méhnyakrák megelőzése terén. Hazánkban jelenleg az évente elvégzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat a javasolt szűrési módszer.
Más országokban három évente HPV tipizálást végeznek, pozitív esetben történik speciális citológiai kenetvétel.
Véleményem szerint a szűrés eredményessége szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy milyen arányban vesznek részt a javasolt szűrővizsgálatokon, semmint az, hogy melyik módszer szerint végzik a szűrést. Jelenleg Magyarországon a nők kevesebb mint 30 százaléka jelenik meg rendszeresen nőgyógyászati citológiai vizsgálaton, így a méhnyakrák továbbra is a nők vezető daganatos halálokai között szerepel, évente 500 fiatal hölgyet ragad el a betegség.
A méhnyakrák elsődleges megelőzésében hatalmas szerep juthatna a már hazánkban is több mint egy évtizede elérhető HPV elleni védőoltásoknak, melyek széles körű alkalmazásával hosszú távon ezen daganatos betegség ritkasággá válhatna. Ezek szerepéről egy további posztunkban írunk részletesen.