Mi az allergia?
Az allergia elnevezés gyűjtőfogalom: ide tartozik minden olyan állapot, amikor a szervezetben túlzott reakció jelentkezik bizonyos anyagokkal (ún. allergénekkel) szemben. Ezt a folyamatot az immunrendszerünk indítja el, és jellemzően olyan anyagok váltják ki, amelyek egyébként normális esetben nem okoznának panaszokat. A szervezetünkbe kerülő allergének hatására IgE típusú ellenanyagok termelődnek, ezek szintje, az emelkedés mértéke laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható.
Többféle csoportba sorolhatóak az allergiás folyamatok, attól függően, hogy milyen formában kerül be az allergén a szervezetbe, illetve milyen jellegű tüneteket vált ki: lehet nutritív (étel-), inhalatív (légúti), rovarcsípés okozta, fémallergia, gyógyszerallergia stb.
Az allergiás panaszokért, tünetekért lényegében a hisztaminfelszabadulás a felelős, amely az allergének okozta IgE ellenanyag-termelődés következménye.
Az alábbiakban az inhalatív allergiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedjük össze.
Mikor gyanakodhatunk légúti allergiára?
A COVID pandémia óta még érzékenyebben reagálunk arra, hogy ha nálunk, vagy a környezetünkben orrfolyás, tüsszögés, köhögés tapasztalható. Általánosságban, a légúti tünetek hátterében egyrészt valóban meghúzódhat fertőzéses (vírusok, baktériumok okozta) megbetegedés, de főként pollenszezonban, allergiás folyamat is.
A légutakon bekerülő allergének (pollenek, állati szőr, poratka stb.) leggyakrabban szénanátha (allergiás rhinitis) formájában okoznak panaszt.
Ennek jellemzői:
- orrviszketés
- tüsszögés
- vizes orrfolyás
- orrdugulás
- szemviszketés
- könnyezés
- torokviszketés
Súlyosabb esetben, tüdőt is érintő allergia eredményeként asztma, illetve akár a teljes szervezetre kiterjedő anafilaxiás reakció alakulhat ki. Utóbbira jellemző, hogy szinte azonnal, az allergénnel történt érintkezés után percekkel jelentkezik és kezeletlen esetben akár halállal végződhet.
Fertőzéses betegségeknél nem jellemző a szemviszketés, torokviszketés; ellenben az orrváladék sűrűbb, gyakorta elszíneződött és sok esetben jelentkezik hőemelkedés, láz.
Laboratórium és allergia
Már a legáltalánosabb vérképvizsgálat (amely a különböző típusú fehérvérsejtekről, ill. vörösvérsejtekről ad információt) is jelezheti az allergia fennállását: az eozinofil típusú fehérvérsejtek emelkedése a mi égövünkön leginkább allergia gyanúját veti fel.
Az össz IgE ellenanyag-szint mérésével az derülhet ki, hogy tüneteinkért felelőssé tehető-e allergiás folyamat. Bár normális érték mellett is lehet allergia, de minél nagyobb mértékben emelkedett az össz IgE, annál valószínűbb és annál komolyabb allergiás folyamat húzódhat meg a háttérben (NB: az IgE emelkedéséért más jellegű immunfolyamat is felelős lehet).
Allergén-specifikus IgE tesztekkel célzottan, a leggyakoribb allergén anyagokat vizsgálva, konkrétan megtudhatjuk, mire vagyunk allergiások.
A legújabb generációs molekuláris, vagy komponens alapú allergia-vizsgálat pedig adott allergének esetében azt is megmutatja, annak mely alkotója felelős a tüneteinkért. Nutritív allergiánál segíthet abban, hogy egy adott élelmiszer milyen formában fogyasztható, illetve az eredmény befolyással lehet a terápiára.
A triptáz enzim szintjének mérésével vizsgálható az anafilaxiás reakció kialakulására való hajlam: a kiindulási érték magasabb azokban az egyénekben, akiknél a későbbiekben nagyobb a rizikója az életet veszélyeztető túlérzékenységi reakciónak. Ezen túl, már lezajlott súlyos allergiás reakciót követő 24 órán belüli emelkedett érték is alátámasztja az anafilaxiát. Így a jövőben fel lehet készülni ennek esélyére adott allergénnel történő esetleges érintkezés esetén.
A Lumena Lézerközpontban igénybe vehető inhalatív allergiapanelek
Allergiapaneljeinket kifejezetten úgy állítottuk össze, hogy azokat az allergéneket vizsgálják, amelyek Magyarországon a leginkább panaszokat okoznak.
Vizsgálatra készülés
A vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges éhgyomorra lenni, de méréstechnikai szempontok miatt érdemes az utolsó (könnyű, nem kalóriadús) étkezés után pár órával elmenni a mintavételre. Bőséges folyadékfogyasztás (szénsavmentes víz) javasolt a vérvétel előtt.
A szokásosan szedett gyógyszerek bevehetőek, antihisztamin nem befolyásolja a vizsgálatot. Amennyiben viszont szteroidtartalmú-, ill. immunszupresszív készítményt szed, az hatással lehet az allergiavizsgálatok eredményére. Ha ilyen kezelésben részesül, javasolt előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal (ennek ismeretében mégis szükségesnek látja-e a vizsgálat elvégzését vagy átmenetileg felfüggeszthető-e a gyógyszer szedése?).
Allergiapaneljeink ára, leletkiadási idő
Mi a teendő, ha kezünkben a lelet?
Hangsúlyozzuk, hogy a lelet értékeléséhez javasolt felkeresni allergológus szakorvost, aki a (családi és saját) kórelőzmény, panaszok, tünetek, egyéb vizsgálati eredmények ismeretében megítélheti, mi lehet a diagnózis. Emellett személyre szabottan tud terápiás javaslatot adni.
Leleteinken az adott allergénnel szemben termelődő IgE antitest koncentrációját 0,34 kU/l felett pontos számszerű értékkel megadjuk. Amennyiben az antitestek szintje nem éri el ezt az alsó kimutathatósági határt, vagyis a vérben nem kering mérhető mennyiségű ellenanyag, akkor a < 0,35 kU/l értéket tüntetjük fel.
Fontos: attól, hogy valamely allergén elleni IgE ellenanyag-szint negatív eredményt adott, még lehetünk rá allergiásak; ennek több oka lehet (pl. a szervezet már régen nem találkozott az adott anyaggal). Az allergológián szakszerű válaszokat kaphatunk ezzel kapcsolatos és további felmerülő kérdéseinkre.