A humán papillomavírus-fertőzés (HPV-fertőzés) a méhnyakrák kialakulásának fő rizikótényezője, a méhnyakrák hátterében 99,7 %-ban pertisztáló HPV infekció áll. A HPV fertőzés szexuális úton terjed, a nők 85 %-a átesik a vírusfertőzésen élete folyamán, a magyar nők 25 %-a hordozza a humán papilloma vírust. Az egészséges immunrendszer az estek döntő többségében legyőzi a fertőzést, azonban az érintettek kis százalékában a vírus beépül a méhnyak hámsejtjeinek örökítőanyagába, ún. pertisztáló HPV fertőzés alakul ki. Ez évekkel később kóros hámelváltozásokat, majd kb. 8-10 év távlatában méhnyakrák kialakulását eredményezheti.
A rákmegelőző állapotok hatékony szűrővizsgálatokkal időben felismerhetők, ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a populációszintű rákszűrő programok.
Magyarországon a citológiai alapú méhnyak rákszűrés tekinthető az elsődleges vizsgálatnak, mely segítségével a daganat kialakulását megelőző sejtelváltozások vizsgálhatóak abban az időszakban, amikor megfelelő kezeléssel a rosszindulatú betegség még teljes biztonsággal megelőzhető. A nőgyógyászati szakmai kollégium jelenlegi ajánlása szerint évente javasolt nőgyógyászati citológiai vizsgálatot végezni.
Különösen kóros eredmény esetén kiemelt fontosságú a méhnyak hámsejtjeinek kiegészítő HPV vizsgálata, hiszen a különböző HPV törzsek eltérő daganat kialakító képességgel rendelkeznek, így a páciens egyéni rizikómeghatárolásához elengedhetetlen a háttérben álló HPV típus pontos meghatározása.
A vizsgálat során hüvelyi feltárást végzünk, a méhnyak felszínéről mintát veszünk, akárcsak méhnyak rákszűrés esetén. A levett mintát egy speciális transzport médiumban küldjük laboratóriumi vizsgálatra.
A méhnyakrák elsődleges megelőzésében hatalmas szerep juthatna a már hazánkban is több mint egy évtizede elérhető HPV elleni védőoltásoknak, melyek széles körű alkalmazásával hosszú távon ezen daganatos betegség ritkasággá válhatna.
A cikk szerzője: dr. Bencsics Máté szülész-nőgyógyász szakorvos